Kissé bizonytalan voltam, hová is tehetnék ilyen témát, de mivel végső sorban előbb utóbb valami használható információk lesznek itt várhatóan olyan rajzokhoz amiket majd a jövőben készítek, ide tettem (lehet hogy a filozófiában lenne a helye).
Legutóbb azzal kísérleteztem, hogy megnöveltem a látószöget egy-egy rajznál és megvizsgáltam azt, mit kapok eredményül. Igazából egy képet szeretnék megvalósítani vele ami eszembe jutott egyik nap.
De a jelenlegi kérdés tárgya nem kifejezetten a látószög, de még csak nem is az ábrázolás, hanem egy kicsit elvontabb dolog, amiről eddig nem is találtam információt, viszont a fentebb említett dolog miatt kezdtem vele foglalkozni.
Egyelőre csak szeretném körüljárni a témát.
Tehát, van nekünk a szép kis világunk, amit mindenki ismer aszerint, hogy milyen irányokba lehet fordulni, merre mekkorák a távolságok és így tovább. Engem itt az érdekel, hogy én milyen paraméterekbe nyúlhatok bele pl. egy rajz során, vagy egyáltalán van-e fizikai valója az ötleteimnek.
Tegyük fel, hogy valaki áll a város közepén egy úton. Hogy egyszerű legyen, azt mondjuk hogy megvizsgáljuk azt, hogy mekkora szögben tud körbefordulni és ez alatt mennyi képinformációt láthat. Mint egy panoráma. Igen egyszerűen azt mondjuk, hogy 360 fokos forgás után éppen a kiinduló irányba néz, ez alatt pedig végigpásztázta a körülötte lévő teret, ahol a különböző épületeknek megvannak a maga fizikai paraméterei (térfogat, felület, tömeg stb.). A perspektivikus torzítás itt most nem lényeges.
Én meg most a buszon hazafelé nem bírtam magammal és azon kezdtem gondolkodni, hogy kreálhatok-e olyan világot, vagy teret, vagy geometriát ahol minden, a körülöttünk lévő világbeli paramétert és információt igyekszünk megtartani, de egy teljes körülfordulás nem 360 hanem teszem azt, 720 fok. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy ha a forgási sebességet megtartva fordul körbe a fentebb említett ember egy ilyen világbéli városban, akkor itt éppen csak fél fordulatig jut el, míg a normál esetben már körülfordult volna. Hozzá kell tennem, ezt nem torzítással gondolom el (azaz nem arról van szó, hogy fogunk egy panorámaképet és szélességében összezsugorítjuk). Ez még akár emészthető is lenne, ha nem haladnánk tovább azzal, hogy egy ilyen helyen változnia kell-e pl. a térfogatnak illetve felületnek (vagy legalábbis a számolás módjának)? Ha változik, mi alapján teszi ezt?
Ehhez persze előbb azt kéne tudni, hogy milyen elv alapján lehet létrehozni egy ilyen helyet. Tegyük fel, hogy van egy papírlapunk, arra rajzolunk egy 5cm átmérőjű kört. A kör középpontja körül 360 fokban elfordulva visszatérünk az eredeti pozícióba. Ha ollóval belevágunk a körbe egy sugár mentén (a körívtől a középpontig) majd a papírt felgyűrjük és ezt a rést széthajtjuk, bele tudunk gyömöszölni egy kis papírfecnit egy kiegészítő körívvel. A 3D-beli gyűrődés megengedi nekünk, hogy a körülfordulás szigorúan a sík mentén nagyobb legyen, mint 360 fok. Ez most persze csak egy példa volt arra, hogy milyen trükkel lehet ilyet létrehozni. Ez egyébként hiperbolikus geometria, ilyen létezik, ez egy ismert dolog, de igazából nem ezzel szeretnék foglalkozni.
De most lépjünk egyet előre, 720 fokot mondtam fentebb, de teszem azt mondhatok akár 10 ezer fokot is. Ez sok furcsaságot rögtön felvet. Főképpen fizikait.
-Ha ekkora szögű világban pl. egymástól áll 10 méterre 2 ember és teszem azt észre akarják venni egymást, hihetetlenül sokáig kéne forogniuk (legrosszabb esetben) hogy meglássák egymást.
-Hiába marad a dimenziószám 3, a hangok gyorsabban veszítenek intenzitásukból, a fényforrások gyorsabban halványulnak. Ezeket szerintem egy lineáris taggal kellene kompenzálni esetleges számítások során.
-Sokkal több hely lenne. Szélesebb utak, nagyobb alapterületű házak. Arányosan több anyagból felépítve természetesen.
-Sokkal több irány lenne. Igen nehéz lenne a navigáció, utak nélkül szinte biztos hogy mindenki eltévedne aki elindulna valamerre és vissza sem tudna találni a kiinduló pozíciójába.
Ellentétben magasabb dimenziós objektumokkal, egy ilyen világot ábrázolni lehetne esetleg akár képernyőn is, igazából engem csak a kíváncsiság hajt, főleg mert ezzel eddig talán nem sokan próbálkoztak. Azaz létre lehetne hozni egy olyan helyet vizuálisan, ami a mi fizikai világunkban nem található meg 
360 felé feloszthatunk akármennyi elfordulást, de ez nem a számokkal való játék, hiszen kikötöttem, hogy egy egységnyi szögelfordulás, ami most legyen 1 fok, az FIX. Nem zsugorodik, nem tágul, az éppen annyi, amennyit most le tudunk akár mi papíron is mérni. Ezzel kell kalkulálni. Ha fizikailag mi betoldunk egy plusz síkot (2D) vagy teret (3D) ahogy azt az analógiában említettem, nem maradhat ugyan az a szögelfordulás egy teljes fordulat, hiszen ott van az a plusz körcikk/gömbcikk! Azt is le kell "forogni" és az addig nem volt ott.
