Ugrás a tartalomhoz


Fotó

Fórum RPG - Hasadt Sablon


  • Please log in to reply
125 válasz erre a témára

#101 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 26 szeptember 2019 - 09:39

Szálem érzete, hogya fáradtság kezd erőt venni rajta, ami miatt a kérdések leterhelték. Rájött hogy még van kettő másik, gyakorlatilag "gyermeke", akiknek mindent el kell magyaráznia alapoktól.

-Mindenre fogok majd válaszolni, csak előtte szükségem van egy kis pihenésre. Remélem holnap el tudok mindent mondani úgy hogy a többiek is hallják.

Kicsit sóhajtott a csörömpöléstől, nem akart harcolni, se visszaváltozni. Utóbbira lehet nem is volt képes. Felvett egy "mi lesz az lesz" gondolat menetet, majd hangosan megszólalt, próbált olyan barátságosnak hangzani amennyire lehet ebben a testben.

-Jó estét! Szállást keresek barátomnak az éjszakára!
  • 1

#102 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 26 szeptember 2019 - 09:39

Szálem érzete, hogya fáradtság kezd erőt venni rajta, ami miatt a kérdések leterhelték. Rájött hogy még van kettő másik, gyakorlatilag "gyermeke", akiknek mindent el kell magyaráznia alapoktól.

-Mindenre fogok majd válaszolni, csak előtte szükségem van egy kis pihenésre. Remélem holnap el tudok mindent mondani úgy hogy a többiek is hallják.

Kicsit sóhajtott a csörömpöléstől, nem akart harcolni, se visszaváltozni. Utóbbira lehet nem is volt képes. Felvett egy "mi lesz az lesz" gondolat menetet, majd hangosan megszólalt, próbált olyan barátságosnak hangzani amennyire lehet ebben a testben.

-Jó estét! Szállást keresek barátomnak az éjszakára!
  • 0

#103 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 132 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 26 szeptember 2019 - 09:41

- Umm... Ennyi elég lesz? - kérdeztem, ahogy pórbáltam kisilabizálni, melyik műanyag érme mennyit érhetett. Vajon ez a Szebti csempészte be a táskámba előre a helyi pénzt? Szólhatott volna legalább. Mindenesetre mire igenlő választ kaptam, feltápázkodtam és próbáltam egy fog nélküli mosolyt ejteni.

- Még egyszer nagyon köszönöm a segítséget. Majd lenne még kérdésem erről a családról, amit említett, de előtte úgy érzem mindannyiunknak jobb lesz, ha lefürdök előtte.

Egy halkabb nevetéssel próbáltam eloszlatni az érezhetően növekvő feszültséget. Körülnéztem és bólintottam egyet, majd nagyobb léptekkel elindultam a hátsó udvar felé.


  • 1

#104 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 241 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 03 október 2019 - 14:56

A "hátsó udvart" három oldalon alacsony fal, a negyediken az épület málló vakolatú oldala határolták körbe, és éppen csak elég nagy volt a fügefának, aminek árnyékában a dézsa ült. Thiti éppen javában rendezgette a mellette álló sámlin sorakozó tégelyeket.

- Kértem a szomszédtól bundára való izét, meg hoztam kefét, meg szájvizet öblögetni - sorolta büszkén az összeharácsolt javak neveit. A víz jéghideg volt, mint ahogy az a frissen szivattyúzott víztől elvárható. A vörösebbik napkorong végre a láthatár alá bukott, és csak a kisebbik csillag kísérteties, kékes fénye világította meg a falon túl elterülő kerteket és kis házakat, éles árnyékokkal szabdalva azokat; neonfényes városi éjszakára emlékeztetett, mintha egy dioráma megvilágított részletei között álltak volna. A hőség alig enyhült. Patadobogás keveredett egy vinnyogó láncfűrésszel, és a szomszédból átszűrődő, középszerű popdallammal.
 
Thiti leborított pár rossz edényt és üres ládát a fa melletti padról, és elterült rajta, kíváncsi szemei Murgalt vizslatták.
- Azt hiszem, láttam már ezt a Szebtit erre járni. Fontos valakinek nézett ki. "Elfelejtette" megadni a számát randi után?
 

* * * * *

 
A házikó ajtónyílását fedő nehéz szövetet egy méretes mancs húzta félre, és a félfák közötti teret egy középkorú, de vállas, ereje teljében lévő oroszlán töltötte meg teljes egészében. Murgalhoz hasonlóan visszakozva ugyan, de két lábon állt, és bő inget, bőrnadrágot, és széles kardot viselt. Szemeit komótosan futtatta végig a két jövevényen, Albirán időzve pár kényelmetlen pillanatig, és szemöldökeit összevonta.

- Remélem a hölgyek megbocsátanak ha megkérdem: mi a búbánatos frászkarikát keresnek itt az éjjel közepén? Azzal a nagybetűs "balhé"-val ami az arcukra van írva, nem hiszem hogy a túraútvonalról tértek le - dörmögte, valószínűleg több ellenszenvvel, mint amit szánt, mert hirtelen megenyhült az arca, és félreállt az ajtóból. A ház belsejéből meleg, és fűszeres-gyantás illatok ömlöttek ki az éjjeli hidegbe.
- Erre tessék. Talán beférünk mind.


  • 1

panic


#105 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 132 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 07 október 2019 - 09:18

Megköszörültem egy kicsit a torkomat, rámosolyogva Thitire, ahogy odahozta nekem a felszerelést. 

- Khmm... Köszönöm. - mondtam tétován, majd pár másodpercnyi tájkép-bámulás után elkezdtem levetni maradék ruháimat. A kérdésre megmozgattam a füleimet és ismét a lány felé fordultam.

- Így is fogalmazhatunk... De a kapcsolatunk kifejezetten csak professzionális. - tettem hozzá mieltőt felemeltem egyik szemöldökömet.

- Nem mintha engem zavarna, de biztosan nézni akarod... - ügyetlenül végigmutattam magamon egy karral - ...ezt? Nem annyira kellemes látvány, mint hinnéd. - nevettem egy kicsit az orrom alatt. Hiéna szokás.


  • 1

#106 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 27 Hozzászólás:

Elküldve: 09 október 2019 - 16:23

Ahogy egyre jobban elhatalmasodott rajta a fáradtság, ami még így, ebben a fura alakban és félhomályban is látványos volt, ösztönösen, támogatólag közelebb léptem. Ez a támogatás persze csak jelképes maradt, hiszen ha csak nem lettem sokkal erősebb, amit egyáltalán nem éreztem magamban, akkor biztosan tudható volt, hogy ténylegesen nem tudnám segíteni a lépteit, sőt, talán még akadályoznám is. Így tehát csak csöndben vártam. A többiekről már meg is felejtkeztem egy pillanatra, hiszen egyáltalán nem tűnt úgy, hogy bármit is tehetnék, vagy tehetnénk értük, de úgy látszik Szálemnek ők is végig a fejében maradtak, annak ellenére is, hogy most nekünk is akadt elég problémánk. Mivel az ajtó mögött egy újabb állatszerű lény fogadott, ráadásul jól láthatóan ugyanúgy megbámult engem, ahogy én tettem ezt velük a vonaton, így okosabbnak találtam egy halk köszönés után inkább csöndben maradni, és leszegni a tekintetemet. Azt sem tudtam, hogy mi az igaz felelet a kérdéseire, nemhogy azt, hogy hazudnunk kellene-e, annak ellenére, hogy mindkettőnket kérdezett, hagytam a barátomat válaszolni, és elsőként cselekedni. Ha én látnám magunkat kívülről, biztosan én is úgy gondolnám, hogy a nagyobb a vezető, ráadásul még jobban is hasonlít a vendéglátónkra. Érdeklődése bár teljesen jogos volt, úgy véltem, ha túl sok kérdése lesz, akkor nehezebb éjjelnek nézünk elébe, mintha kint az esőben maradtunk volna.


  • 2

#107 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 09 október 2019 - 21:37

Szálemet meglepte a vendéglátójuk, habár nem tudta mire számított. Talán valami ellenségesebbre? Vagy arra, hogy nem Albira lesz jobban megnézve kettejük közül. Az utóbbi  tény szórakoztatta, de fáradtsága nem hagyta ezt kimutatni. 

Eredetileg úgy tervezte, hogy csak társának keres szállást, ő meg lekuporodik a ház tetején vagy valami, viszont nem akart udvariatlan lenni és visszautasítani a vendéglátást. Az illatok segítettek. Még mielőtt begyömöszölte volna magát a házikóba meghajolt.

- Köszönjük az ajánlatot és elnézését kérjük a késői zavarásért. - Egy pillanatra megállt, hogy összeszedje gondolatait.

- Egy rövidítéssel akartunk hazajutni, de az élet közbeszólt. Ha nem gond, holnap mindent elmondok. Kicsit fáradtak és nyűttek vagyunk az események után. - Szabadkozott, miközben testét tolta be a nyitott ajtón Albirát maga előtt tessékelve.


  • 1

#108 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 241 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 01 november 2019 - 17:22

Thitinek nem volt ideje válaszolni, Hészet szólította hirtelen.
- Te lány, ne a vendéget kínozd, vedd át a törölgetést inkább!
Ő pedig eltúlzott sóhajal pattant fel és szaladt vissza csattogó papucsokkal a terasz felé, ismét a korláton mászva át a lépcső helyett. Murgal egyedül maradt, bár a lakott vidék neszei megnyugtatóan ott voltak még a háttérben. A dézsa víz üdítően hideg volt az esti fülledtségben, a kis tálcányi természetes kozmetikum pedig erős illatokat árasztott, elég erőset ahhoz, hogy versengjen az izzadt gnoll szagával. A meccs valószínűleg félidőhöz érkezett, a beszélgetés felélinkült az épület másik felén.
 

* * * * *


- Margannak hívnak. Hagyok maguknak egy pillanatot, hogy kitalálhassanak valami hihető álnevet, ha már a kifogás ilyen jóra sikerült - mondta, majd előkeresett egy elsősegélycsomagot Szálem számára. Nem lehetett kivenni a szavaiból, hogy megpróbált-e kedélyesen szarkasztikusnak hangzani.
- Hadd tömjek a sebbe valami kevésbé mocskosat, emelje fel a karját - szólt a farkaspókhoz.
A kunyhót belülről átjárta a füst, kátrány, és pézsma szaga, a sok vándor itthagyott emléke. A szokványos berendezésen túl - meleg takarók, tüzifa, társasjátékok - Margan saját tulajdona lehetett a nehéz páncél a kopott fotel ölében, és a mély táska, utazásra készen. A kis sparherden agglegénynek elegendő adag gomba rotyogott bőszen.


  • 1

panic


#109 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 132 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 04 november 2019 - 15:02

Nem tudtam visszafogni a hiénás vihogásomat, ahogy a madárlány reakcióját láttam. Kicsit vártam addig, amíg eléggé távol ér, mielőtt az ismeretlen kozmetikumok felé nyúltam - nem mintha nem használtam volna ilyesmit otthon, de az üvegeket nem ismertem fel. 

Ahogy fülemet hegyeztem, hogy hallgassam a belülről áradó zajokat, lassan átmostam magam, töviről hegyire. Egy gnollon mindig volt csak még egy dolgot megmosni. Miután ezzel is végeztem, kicsit hátradőltem és csak élveztem a víz hűsítő hatását és a csillagokat néztem. Otthon ritkán látni a csillagokat.

Elgondolkodtam az eddig történteken, próbáltam összerakni a képet, de akárhogy is próbálkoztam, úgy éreztem, egy fontos puzzle darab még hiányzik. Ha nem több. Amikor már eléggé átázottnak éreztem magam, felálltam és elkezdtem megszárítkozni, hogy felöltözvén visszasétálhassak az épületbe.


  • 1

#110 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 18 november 2019 - 23:19

Szálem kicsit hülyén érezte magát, hogy a külseje és magyarázata közül az utóbbit találták furcsábbnak. A Sablonhoz ilyen közel ritkán esett meg, hogy nem mutatták meglepődés jelét végtagjai száma láttán. Egy halk, fáradt sóhajjal és egy megalázott tekintettel hagyta, hogy egy  árnylakó ellássa a sebeit. Miközben karját emelve tartotta, a sakálpók tekintete érdeklődve nézett körbe a szobában majd megakadt a táskán.

- Nagyon hálásak vagyunk a befogadásért. Ígérem, hogy egy kis pihenés után jobb kifogást fogok tudni felhozni. Csak szólíts Szálemnek. - majd tekintetével a táska felé biccentve ismét megszólalt

- Remélem nem szakítottunk érkezésünkkel félbe semmilyen tervet kirándulásra. 

Szálem próbált udvariasan több információt kihúzni vendéglátójából. Kicsit furcsának, talán gyanúsnak tartotta az étel mennyiségét, a társasjátékokat, a páncélt. Míg hálás volt, egy hiányérzet lebegett körülötte amit nem tudott lerázni. Az is lehet, hogy csak a fáradtság mozgatta fantáziáját.


  • 1

#111 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 27 Hozzászólás:

Elküldve: 21 november 2019 - 15:12

Mivel nem mondtam semmit, nem igazán kerülhettem döntési pozícióba, azok után pedig, hogy udvariasan be lettem lökdösve az ajtón, már tényleg nem volt más választási lehetőségem. Nekem elég gyanúsnak tűnt a helyzet, de nem rossz értelemben. Az idegen oroszlán mozdulataiban és szavaibban ugyanazt az emelkedett magabiztosságot véltem felfedezni, amit Szálem magyarázataiban. Amikor pedig kereken kijelentette, hogy útitársam hazudik, meggyőződéssé lett az a feltételezés, hogy ő is valami hatalmasabb lény, de bizonyosan jóakaratú. Ez a bizonyosság persze a seb bekötözésén kívül semmiből nem eredt, de jobb volt így hinni. Körbetekintve a berendezésen, miközben folyamatosan bólogattam Szálem szavainak megerősítéseképpen, egyetlen egy szó jutott eszembe, és egyrészt azért, hogy végre én is megszólaljak, másrészt azért, hogy kicsit oldjak a sakál szorongásán, ami, mivel számomra ártalmatlan élcelődésnek tűnt, enyhítette is a feszültséget.
 

– Menedékház...
 

Mondtam magam elé a suttogásnál kicsit hangosabban, majd megráztam a fejem, és a vendéglátónkra emeltem a tekintetemet.
 

– Izé... elnézést, Albira vagyok. Ön is csak átutazik? Itt minden olyan... hirtelen...
 

Még én sem tudtam pontosan, hogy mit akartam leírni ezzel a kifejezéssel, de a szoba olyannak tűnt, mintha Margan is csak pár órával előttünk érkezett volna, nem pedig olyannak, mintha itt lakna.


  • 1

#112 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 241 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 01 december 2019 - 00:49

A gnoll orrát hamarosan elvakította a számos különféle illat: kardamom, fahéj, rózsa, édes bor. A kis tálcányi kozmetikum állaga és jellege csak nyomokban utalt az egyes tégelyek feltehetőleges céljára, így Murgal csupán lopva reménykedhetett, hogy a megfelelő anyaggal mosott fogat. Az edénycsörgés a fogadóból lassan abbamaradt, és Thiti még egszer beköszönt a kerítésen át, mielőtt éles papuccsattogásával hazafelé vette az irányt. Villany- és petróleumfény gyúlt a kis datolyadomb kunyhóiban, és a fogadó teraszát a kalaidoszkóp összes színébe borította a szélére aggatott, foghíjas fényfüzér.

Murgal alig vette fel a nadrágját, amikor egy új beszélgetés ütötte meg a fülét. Ez önmagában nem lett volna különös, tekintve a hely rendeltetését, így kellett egy pillanat, míg rájött, miért léptek működésbe élesre fent nyomozóösztönei. A két hang fojottan vitatkozott, a helyitől egészében különböző akcentussal. Egy pillantás elárulta, hogy az estére elcsendesedett terasz előtt, deres lova mellett térdelve egy utazó beszélt épp a kutyájához - vagyis, amint az azonnal kiderült, inkább fordítva.

- Ha még egyszer megpróbálsz megsimogatni, tőből leharapom a kezed - szűrte ki fogai között a méretes kutya? Inkább farkas. Szürke bundáján kívül csupán egy bőr nyakörvet viselt, ami apró krómozott szegecsekkel volt kirakva. Pokolra kívánhatta a hőséget, még az enyhébb esteszerűség kevésbé fülledt melegében is.
- Nem tehetek róla hogy ilyen cukimuki vagy! - felelt olyan játékossággal az ember, amit más csak a legjobb barátaival vagy a testvéreivel enged meg magának. Ingpólót és farmert viselt, amelyeket alaposan átizzadt, oldalán sebtében felszíjazott, üres kardhüvely csörgött. Vonásai keleties beütést tükröztek, és sűrű, fekete haját kontyban hordta.
A farkas csak a szemeit forgatta és hagyta elszállni a megjegyzést, majd felhúzta az orrát.
- Valahol itt van. Szerintem még a te félvak szaglásod is felveszi ezt az... aromát.



* * * * *


Margan, miután ellátta Szálem sebeit, levette a tűzről a lábost és egy-egy tál ragut adott váratlan vendégei kezébe, majd az atyáskodást befejezve, leült a megroskadt kanapéra, igyekezvén nem a póklábak útjába gabalyodni.

- Örvendek. Igen, én is csak átutazom. Szeretem ezt a helyet, nem sokan járnak errefelé - mondta némi nyomatékkal a hangjában. Egy percig csak hallgatta a sparherd tüzének ropogását, majd térdeire csapva felállt, és az ajtó irányába vette az utat, egy vastag pokrócot kapva fel útközben.
- Látom a hölgyek kimerültek, úgyhogy hagyni is fogom magukat pihenni reggelig, és majd amint felkeltek, útbaigazíthatjuk egymást - ajánlotta fel, majd lépett ki az éjszakába, hogy ő maga is lehunyhassa a szemét a fásfészer fedele alatt.


Szerkesztve Miststalker által: 01 december 2019 - 00:49

  • 1

panic


#113 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 132 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 04 december 2019 - 14:53

Bűzt. Mondd csak ki, nem haragszom meg. De kik ezek és miért keresnek... feltehetőleg engem? Még nem vertem ki senkinek sem a fogát. 

 

Vérfarkas... esetleg bőrváltó? Remélhetőleg ez a sok cucc amit magamra locsoltam elfedi a szagomat - de azért megpróbáltam úgy a kerítéshez húzódni, hogy a ellenszélbe legyek. A felszerelésem közé nyúlta és óvatosan előszedtem a fegyveremet. Ha már tárgyalnom kell valakivel, szeretném én rájuk fogni a fegyvert először. 

 

Füleltem csöndben, is vártam, hogy merre felé mennek. Talán tudnak majd választ adni a kérdéseimre... ha szerencsém van.


  • 2

#114 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 04 december 2019 - 21:46

Szálem eleresztett egy fáradt de megkönnyebbült köszönömöt, kicsit kellemetlenül érezve nézett Margan után amint elhagyta a kunyhót. Alvás előtt szedett magának egy tállal a gombából; kellett neki az energia. Ha véletlenül túl sokat eszik, az végtelen árnyak egyikéből úgy is fogja tudni pótolni Margannak, legalábbis remélte.

 

A vacsora után, Albirának meghagyva a kanapét letelepedett a tűz mellé, nekidőlve a fotelnek lehunyta a szemét, egy pillanatra felugrott benne a félelem a reggellel és a rémálmokkal kapcsolatban, majd elragadta őt az álom.


Szerkesztve Fálen által: 04 december 2019 - 21:48

  • 1

#115 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 27 Hozzászólás:

Elküldve: 05 december 2019 - 10:42

Köszönettel elfogadtam az ételt, és azon nyomban hozzá is láttam, hiszen bár az izgalmak ezidáig elnyomták az éhséget, az illatok ismételten felébresztették azt, és talán még a kimerültség is jócskán dobott az érzeten. A kanapé elfoglalása tűnt egyértelműnek, lévén az a fekhely maradt, és nem is gondoltam úgy, hogy Szálem kényelmesen elhelyezkedhetne rajta, nekem azonban jelenleg bőven megfelelt. A társamra pillantottam, hogy nem kellene-e marasztalni a vendéglátónkat, ám ha ő nem tett semmit, én sem erősködtem, és befejezvén az étkezést szintén elaludtam. Nem éreztem magam veszélyben, hiszen semmim nincs, amit elvehetnének, az életemet pedig üldözőinktől úgy tűnik nem kell féltenem, bár abban sem voltam biztos, hogy ébren eredményesen szembeszállhatnék velük. 


  • 1

#116 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 241 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 16 december 2019 - 01:35

A fegyver kellemes hűvöse megnyugtatóan simult Murgal túlméretezett markába. A folyó felől nyirkos szél kapott még nedves bundájába, egy pillanatra hazarepítve őt az Alváros esős, hideg utcáira. Hamar rá kellett döbbenjen azonban, hogy itt idegen terepen volt, és a ritkás házak és a gyümölcsösök alacsony falai vajmi kevés fedezéket nyújtanak egy tüzetesebb keresés ellen.

Az idegen férfi kikötötte a lovat, majd a farkassal együtt, kényelmes léptekkel indultak el, vélhetően a szagnyomokat követve. Nem tűntek túl óvatosnak, mintha egy elkóborolt kiskutyát keresnének, nem egy ellenfelet.

- Ha tényleg valami rokon követte el... ilyen kegyetlenséget nem hagyhatunk büntetés nélkül - törte meg a csendet a farkas.
- Mi ez a többes szám? Én nem fogok morális vackok miatt háborúzni az idősebbekkel, és nem mintha nem használnánk ki mind árnylakókat néha - felelte a társa félvállról.
- Ez nem ugyanaz!
- Inkább fogd be, a frászt fogod hozni valakire.

A farkas duzzogva rántotta fel orrát, majd dermedt meg, ahogy a szél egy pillanatra megfordult, és az éjfényben megvillanó tekintetét Murgal rejtekhelye irányába szegezte. A léptek céltudatossá váltak.



* * * * *


Az éjjel nyugodt volt, és a meleg, a tűz pattogása, no meg a kimerültség hamar álomba nyomta mindkét nőt.

Albira álmait kegyetlen geometriák szőtték tele. Tükörsima oldalaik sötét hasadékokon cibálták keresztül, és végtelen éleik felfaltak mindent, ami valaha kedves volt neki. Minden egyes szikráért vért kértek fizetségül, és mohón ittak, mert a végtelen fodrainak egyetlen borzolódása bármikor elsöpörheti őket...
Szálemet az álom Új Luxorba repítette vissza. Csapások rázták meg sorra, egymást követve a világot, ahogy az pattanásig feszült a két Jel vonzereje hatására. Egy óvatlan vendég, és az Őskáosz ismét önmagába temeti a várost, a sivatagot, mindent...

A reggeli nap sugarai már elhajtották a hajnal páráját, mire mindketten magukhoz tértek. A madarak már régen ébren voltak és hangjukat hallatták. Margan valamikor bent járhatott, és életben tarthatta a tüzet, mert még mindig meleg volt bent, az ajtón be-belibbenő csípős reggeli szellő ellenére. Odakint már vígan táncolt a friss tűz a szabad ég alatt, fölötte nyárs, mellette az oroszlán, aki egy tuskóra finom selyemszövetet terített, és három kártyát rakott le rá éppen egymás mellé.

Egy teljes éjszakányi alvás vajmi keveset segített Albira állapotán, és ha lehet, még jobban sajgott mindene, mint előző nap. Szálem, aki nem járta meg a Sablont, kipihenten ébredt, de a Logrusszal való kapcsolata még mindig kificamodottan lüktetett. Vészhelyzet esetében tudná használni, de egy szendvics kedvéért valószínűleg inkább nem tépázná meg.


  • 1

panic


#117 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 132 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 16 december 2019 - 14:55

Klikk. 

 

- Lehet, hogy a kerítés kivágódó fadarabok nem fognak fájdalmat okozni, de a .45-ös ezüst revolvergolyó fog. Úgyhogy hallgass a barátodra és maradj nyugodtan; még a frászt fogod hozni valakire.

 

Nem volt rossz blöff, de így is ketten voltak egy ellen. Ha tényleg engem kerestek, így is hátrányban leszek - még a meglepetés erejét is elveszítettem.

 

- Most pedig szépen mondjátok el, hogy kik vagytok és kit kerestek. Talán még meg is ússzuk mindannyian ép bőrrel~. 


  • 1

#118 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 29 december 2019 - 22:14

Szálem hirtelen ébredt rémálmából, hosszú lábai bútorokat rúgva meg, hangosabb csörömpölést okozva. Még mindig lihegett a traumatikus élmény hatására. Mintha álmai egyre rosszabbak lennének napról napra. Aggodalmát próbálta maga mögött hagyni az új nappal és kigyömöszölte magát az ajtón a friss levegőre. Egy pillantást vetett Margan-ra, bólintott, majd a ház mögé sétált testet cserélni. 

 

Hamarosan az Albira által ismert sakálszerű emberként  sétált vissza, a lopott, szakadt ruháit viselve. Keresett magának egy darab fát amire lehuppant és az oroszlánra nézett.

- Szerettem volna ma reggel valamivel meghálálni, de ha jók a meglátásaim nem olyan vagy akinek holmi árnybéli dolgok kellenének, így csak őszinteséggel tudok szolgálni. Szálem vagyok a káosz udvarából és tegnapi napot egy hasadt Sablon melletti küzdelemmel töltöttem. Valakik tömegszámra dobálják bele az árnybélieket. Albira is egy ilyen személy volt, megjárta és túlélte. Félek, hogy valaki egy sereget épít, ami rossz lesz az én otthonomnak is a közelben és Prizmának is.

 

Próbált minél több kifejezést használni amit csak a segítője csak akkor tud érteni, ha megérzése igaz. Mondanivalóját befejezve elcsöndesedett és az oroszlán arcába nézett, reakcióját vizsgálva. 


  • 1

#119 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 27 Hozzászólás:

Elküldve: 30 december 2019 - 10:11

Talán soha ennyire még nem voltam hálás annak, hogy valaki csörömpöléssel ébresszen. Az alvás ugyan nem volt sem megnyugtató, sem pihentető, de mégis csak alvás volt, amire viszont szükségem lett volna... de nem ilyenre. Maga a valóságos zaj is megrémített, így kellett pár másodperc, amíg zihálva ráeszmélhettem arra, hogy ugyan a rémálomból felriadtam, ám ez csak egy másik, valóságosabb, de semmivel nem valószerűbb lidércnyomásba repített. Végignéztem magamon, eszembe jutott a tisztálkodás és az átöltözés gondolata, ám hamar észbe kaptam, hogy ezek talán egy jó ideig csak másodlagos fontosságúak lesznek, legalább is a felületes megvalósításon kívül. A reggeli rutint így tehát kényszerűen kihagyva, szemeimet dörgölve támolyogtam ki az ajtón, hiszen a belibbenő hideg szél az étel illatát is behordta, ami bármilyen is legyen, jobbá tehette ennek a napnak a kezdetét. Biccentettem mindkettőjük felé, de a beszélgetést nem kívántam megzavarni, így inkább csak leültem a tűz közelébe, bólogattam Szálem szavaira, és fáradtan meredtem a kártyákra. Ezt láttam az oposszumnál is. Reméltem, hogy a vendéglátónk jósolni kíván, ezzel segítve minket, nem pedig csak pasziánsszal ütötte el az időt az ébredésünkig.


  • 1

#120 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 241 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 30 december 2019 - 17:08

Egy pillanatra minden nesz elhallgatott, és mintha a levegő is hűlt volna pár fokot. Elsőnek a férfi bátorodott fel annyira, hogy ismét megszólaljon. Hangja nyugodt volt, és a körülményekhez képest jó kedélyű.

- Tudjuk, hogy össze vagy zavarodva. Elraboltak otthonról, végighajtottak egy misztikus labirintuson, aztán itt találtad magad. Nem ismersz senkit, gyakorlatilag nincstelen vagy, nem tudod hogyan juss haza-
- És nem is javaslom, hogy egyedül megpróbáld - vetette közbe a farkas ingerülten. Hallhatóan irritálta a mozdulatlanság, és a kerítéssel való tárgyalás.
- Lehet, hogy egy rokonunk tette ezt veled és a többiekkel, és - folytatta a férfi zavartalanul, majd a szavakat kereste egy pillanatra - úgy érezzük, felelősséggel tartozunk a túlélők felé. Szeretnénk elmagyarázni, hogy mi történik, és hogyan kerüld el a bajt-
- De tudnunk kell, hogy mit láttál - fejezte be a másik.
- A nevem Tristan, és négylábú társam Tarik. Fegyvertelen vagyok, ő pedig nem harapós. Találhatunk egy kellemesebb helyet a beszélgetésre?

 

* * * * *

 

A Margan előtt heverő lapok finoman kidolgozott, strapabíró, kézzel festett daraboknak tűntek, éppen mint Remi saját paklija, amit csupán egyetlen éjszakával ezelőtt mutatott meg. Ezek azonban újabbnak néztek ki, és hátlapjukon az ágaskodó unikornis helyett egy rózsát tartó holló ült. A kora reggel hűvöse harmatcseppeket hintett az üvegszerűen tiszta felületekre, de azokról egyszerűen lepergett a víz.
Az első lap a Botok Apródja volt, de a szokványos kép helyett egy farkas képmása ült a kártya keretei között. Értelmes szemeivel a szemlélőt vizslatta, nyaka körül finoman hímzett, sötétzöld köpenyt hordott, amit arany kapocs fogott össze. Jobb mellsője mellett friss hajtásokkal burjánzó bot hevert, balja egy vastag könyvön nyugodott.
A második lapról, az Érmék Lovagjáról egy fiatal, hosszú hajú férfi tekintett vissza. Fekete, szűken vágott szemei könnyelmű humorral csillogtak, melegbarna bőrén jól állt könnyű, vörössel és arannyal szegett öltözete. Oldalán kardot viselt, jobb kezének ujjai között aranyérmét pörgetett.
A harmadik lap ezekhez képest sokkal egyszerűbb volt: a Kardok Kettő. A két sötét, keresztezett penge között egy fekete nap ült.


Az oroszlán egy felhúzott szemöldökkel nyugtázta Szálem alakváltását, és végighallgatta mondanivalóját, miközben egy-egy szelet kenyéren nyugvó, sült szalonnát nyújtott mindkettőjüknek. Lapjait összeszedte, és visszasüllyesztette az övén lógó tarsolyba.

- Ennek jó részét sikerült kikövetkeztetnem magamtól, de értékelem az őszinteséget. Tényleg. Nem ebben az ügyben utazom errefelé, de lehet közöttük kapcsolat - mondta végül, elgondolkozva.
- Mit terveznek ezek után? Megpihenni megfelel épp ez az árny, de idővel el kell majd hagyniuk... És nem javaslom, hogy a hölgy felügyelet nélkül próbálgassa új hatalmát. A Sablont megjárni hatalmas teljesítmény, még ha nem is a valódit, de az árnyak közötti út életveszélyes egy ilyen hibás lenyomattal.


  • 0

panic



0 felhasználó olvassa ezt a témát.

0 felhasználó, 0 vendég, 0 anonim felhasználó