Ugrás a tartalomhoz


Fotó

Fórum RPG - Hasadt Sablon


  • Please log in to reply
114 válasz erre a témára

#81 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 130 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 26 május 2019 - 16:12

Az izmaim még egy percig feszültek voltak a válasz után is. Ujjam a ravaszon. Lábaim enyhén behajlítva, ugrásra készen. De úgy tűnt, nem viccelt. Talán még is meg tudjuk oldani vérontás nélkül a dolgot.

 

- Öhm... Köszönöm. Azt hiszem. - mondtam kicsit bénán. Csak most fogtam fel, hogy mennyire nedves is a bundám a saját izzadtságomtól. Léptem párat és miután meggyőződtem, hogy az új ismerősöm nem követ tovább elkezdtem levetkőzni; még szerencse, hogy egy egyszerű boxert vettem fel reggel. A pólómat a fejem köré tekertem, hogy elkerüljem a napszúrást. Poroszkálva elindultam a fent említett város felé. Ennél rosszabb csak nem lesz ott sem.


  • 1

#82 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 235 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 31 május 2019 - 23:42

Szálemnek végre volt ideje oldalához kapni, leszorítani a sebet. Nem csak a fájdalom miatt, hanem csak nem akarta, hogy ismét lángra kapjon.

- Na látod, nem kell aggódni, minden nap megoldottál egyszer egy Sablont a buszon. - Kicsit elgondolkodott, hogy vajon annak közelsége mennyire befolyásolja a helyi keresztrejtvényekben való részvételét.

- Csak figyelj oda, menj végig ahogyan mondták és majd otthon találkozunk. Én addig gyorsan körbenézek, hogy biztosra menjek senki sem fog zavarni. - sötét, már vérrel színezett farkát kicsit aggódva lába alá húzva, hiába próbált figyelni testbeszédére. Odasétált a maradék ajtóhoz amit még nem rúgott be, hogy behallgatózzon, majd ha nem talál semmi fenyegetőt: benyisson. 


  • 1

#83 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 15 június 2019 - 16:32

A két nap tűző fénye közel színtelenné fakította az eget és a homokot, és Murgal ezen a fehéren izzó tájon kellett tovább baktasson. A forró homok alól itt-ott ugyanannyira felhevített, kövezett út leselkedett ki, éppen csak annyira, hogy kordában tarsa a kételyeit, hogy jó irányban halad-e. Dűnét dűne után hagyott el, de minden kanyart követően csak további esztelen hőség fogadta. Egészen addig, amíg egy enyhe szellő csapta meg az orrát, pára, virágok, benzin szagával terhesen.

Mégis egy jó kínkeserves félórába telt, mire sikerült megpillantania a várost, amint az utolsó dűne után elterült előtte a folyó által kihordott völgy. A kövezett út melletti obeliszk-pár képeslapként keretezte be a várost, ami minden bizonnyal csak is Új-Luxor lehetett. Légies hidak szelték keresztül-kasul a széles, nyugodt folyót, melynek brilliáns kékjét még nem tudták fakóra szívni a napok, mint ahogy a buja, várost beterítő növényzet zöldjét sem. A folyó mindkét partján fekvő belvárost alkotó, fehér mészkővel, arannyal, és üveggel borított magas toronyházak gőgösen törtek a fakó ég felé, oldalukon neonfények harcoltak a természetes megvilágítással. A házak között magasvasút siklott végig megemelt sínjein, a szerteterülő kertváros alacsonyabb, élénk színekre festett házai felé haladva. A város zaja felhallatszott a kis kilátóig, és a folyó enyhe szellője itt már erősebb szagokat hordott magával.

Maga az út lefelé még hosszú volt, de a levegő már hozott enyhülést. Nem sok időbe tellett, mire az első datolyapálmával, fügefával megtöltött kertek, és a hozzájuk tartozó kis házak mellé vezette a hiénát. A tikkasztó meleg ellenére jópár sötét bőrű, könnyű vászonba öltözött, állatfejű lény dolgozott kint. Nem sokkal távolabb egy fogadó városra néző teraszának napfogói ígértek árnyat és felfrissülést.

Heves papucscsattogás közelítette meg Murgalt jobb válla mögül, majd egy fiatal lány hangja szólította meg.
- Szeretnél inni? Hoztam egy kancsó vizet, anyukám szerint biztos ki vagy száradva - A hang egy tinnégyévesforma lányhoz tartozott, bronzszínű, meztelen karjai hűvös agyagkancsót nyújtottak a gnoll felé. Vállain hosszú, nyúlánk nyakat hordozott, azon pedig hosszú csőrű íbiszfejet, amit kíváncsian, madárszerűen biccentett félre egy éles mozdulattal.
 

 
*   *   *   *   *


Szálemnek alig volt a kezében a kilincs, már érezhette a gyomrát szorongató lüktetést az árnyakban. Valaki közeledett.

A szoba nem sokban különbözött a többitől, de a hirtelen felhúzott falak között nem egy nagy asztal, hanem egy ágy és némi étel pihent, Albirával együtt, aki mély kimerültségében fel sem ébredt a dulakodás zajaira. Kintről szirák pattogása hallatszott a Sablon felől, majd egy hangos reccsenés, mint amikor egy ajtót rúgnak be.


Szerkesztve Miststalker által: 15 június 2019 - 16:33

  • 1

panic


#84 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 235 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 16 június 2019 - 20:25

A káoszitán kezdett egyre inkább eluralkodni a félelem az újonnan jött érzéstől. A harc után és a lángoló sebek után nem volt abban az állapotban, hogy egy prizmanitával felvegye a harcot. Pláne ilyen közel a Sablonhoz. Nem mintha máshol sok eséllyel rendelkezett volna.

 

A félelem helyét meglepetés vette át, amint meglátta a szundikáló Albirát. Mit keresett itt?? Ahelyett, hogy mindenféle összeesküvéseken kezdene gondolkodni amire nincs éppen ideje, egy gyors körbepillantás után gyorsan vállára kapta a lányt, szájába tömött egy darab ételt, majd visszasietett Remihez. Egy pillantást vetett a szikrázó oposszumra, aki éppen túlélésért való küzdéssel volt elfoglalva, így Szálem megengedett egy aggódóbb pillantást. 

- Új Luxorban találkozunk! - mormogta maga elé félig kenyérrel teli szájával, félve, hogy hangos hozzászólás megzavarná Remit a Sablonjárás kritikus pillanatában. Kinyújtott kezével ráfogott láthatatlan Logrus csápjára amit próbált lehető legtávolabb kidobni mint egy lasszót, hogy végre Albirával a hátán, vérző-lángoló sebbel az oldalán eltűnhessen erről az imposztor helyről. Csak reménykedni tudott, hogy a Murgallal és Remivel majd ott találkozik.


  • 1

#85 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 130 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 22 június 2019 - 12:03

Szégyellem bevallani, hogy lihegtem hangosan, mire beértem a városba. Nincsen kínosabb látvány egy nedves, izzadt gnollnál. És szagosabb sincs. Ezért meglepődtem, amikor az egyik helyi vízzel kínált meg. Megpróbáltam egy fog nélküli mosolyt erőltetni az arcomra.

- Megmondhatod anyukádnak, hogy jól neveli a lányát. Köszönöm. - dörmögtem, mielőtt elfogadtam a kancsót és egy gyors mozdulattal el is fogysztottam a víz nagy részét. Egy nagy sóhaj után visszaadtam a kannát és bólintottam

- Mondd csak... Ha keresek valakit a városban, hol van a legnagyobb esélyem, hogy megtaláljam? És... esetleg le lehet-e fürdeni errefelé valahol?


  • 1

#86 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 15 július 2019 - 15:00

A Logrusz csápjai ügyetlenül furakodtak keresztül a világok hajszálrapedésein, bonyolult, szerteágazó utakat járva be a síkok között. Egy pár pillanat, és Szálem és Albira eltűntek a Hasadt Sablon terméből, nyomtalanul.
 
A sietségnek és a Rendhez való közelségnek megvolt az ára: a hajszálvékony, éteri szálak sorra pattantak el az utazás terhe alatt, és a két nő fejjel lefelé, robogó sebességgel csapódott egy elsuhanó rekettyésbe. Csodával határos módon csontjuk nem tört, és a tüskék által alaposan megtépett ruhájukon és bőrükön (Szálem sebeiből felcsapó lángok helyett épp csak pár csepp heves parázs cseppent ki) kívül sértetlenül találták magukat a bokrok között. Az éjjeli levegő hűvös volt, és a friss fuvallatok, a telihold fénye, és a levélsustorgás kellemes felüdülést nyújtottak a fülledt, homályos barlang után. A ricsajra elcsendesült állatok lassan visszanyerték önbizalmukat, és ismét elkezdtek neszelni.
 
* * * * *
 
A lányt láthatóan nem zavarta az izzadt gnoll bűze, és inkább óvatos, illedelmes kíváncsisággal vizslatta a jövevényt.
- Keresel valakit? Kit? Hészet néném lehet tud segíteni, ő majdnem mindenkit ismer aki erre jár - kérdezte olyan önbizalommal, mintha mindenkit ismerne a városban, majd intett a fogadó felé.

  • 1

panic


#87 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 235 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 15 július 2019 - 20:48

Szálemet a megnyugvás és számtalan tüske járta át. A lüktető sebe és a szúrós rekettyés nem is volt olyan vészes a nyomasztó előző árnyhoz és lakóihoz képest. Egy-két csonttörés sohasem ölt meg senkit. Adva a szociális elvárásoknak azért eleresztett ő is egy cifra káromkodást égő csipkebokrokról és aligátorok vécézési szokásairól miközben mászott kifele a bokorból. Kimászva és kisegítve ébredező Albirát egy füvesebb, kevésbé szúrós talajon elkezdte végre ellátni a szikrázó sebeit, szakadt égett ruháit tovább tépkedve. Miközben magát kötözte a lányhoz fordult. 

- Kérsz valami normálisat enni vagy inni? Kedvenc ital? Talán kéne neked is valami jó ruhát szerezni - mondta miközben Logrus csápjait elengedte ismerős irányokba. A környező árnyakban eleget lakott, megpróbálta csápjait az ismertebb irányokba terelni hogy összeszedjen új luxori ruhájához hasonló öltözéket magának és Albirának. Többi csápja pedig egy rekesz sörért indult, reménykedve, hogy már eléggé eltávolodtak a Sablontól, hogy ez ne okozzon problémát. Remélte hogy innen hamar hazamehet és végre bedőlhet saját ágyába. Egy napja volt elmenve? Már ez is túl sok. 


Szerkesztve Fálen által: 15 július 2019 - 20:49

  • 1

#88 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 130 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 31 július 2019 - 17:11

Jobb volt, mint a semmi.

- Igen, valakit... Valakiket, hogy pontosabb legyek. - válaszoltam, idegesen izgatva a fejemen az általam készített fejfedőmet. A lány után siettem és alaposan szemügyre vettem a fogadót

- Hészet néni... Remélem tud segíteni. Köszönöm ismét. - mondtam és próbáltam nem vicsorogni közben.

 

Próbáltam nem elveszíteni a fejemet. Még mindig nem voltam benne biztos, hogy mi is történt valójában és hol is vagyok. Akármilyen varázslat is volt ez, eléggé hatalmas lehet. Legalább ötös szintű engedély kéne hozzá. Nem hittem azonban, hogy bárki is ellenőrizné ezt a közelben.


  • 1

#89 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 24 Hozzászólás:

Elküldve: 08 augusztus 2019 - 12:20

Minden olyan messzinek tűnt, a végtelen kimerültség és a még mindig fojtogató félelem furcsa eleggyé keverte az álom és valóság közti mezsgyét. Nem akartam felébredni, hiszen ha sikerül magamat az álomba zárnom, akkor talán a valósággá vált rém állom megmarad a másik síkban. Síkok. Talán ez is az utazás egy formája lehet, amiről Szálem beszélt. Igaza volt. Éppen csak átfutott az agyamon, éppen csak egy pillanatra estem be az ágyba, vagy legalább is nekem nem tűnt többnek, ő máris megjelent, és eldöntötte, hogy indulunk. Nem is sejtette, hogy én már úton vagyok, úton az őrület felé. Feltettem volna a kérdéseimet, ám azok csak úgy gyűltek egyetlen hatalmas gombóccá, mint a kenyér, amelyet a számba tömött. Ezt valami... utazás követte, majd a könyökömön támaszkodva a fűben bámultam bambán a megmentőmet. Vajon tényleg megmentett?

 

– Mi elől menekülünk? Megleszel?

 

Tettem fel az akkor két legfontosabbnak tűnő kérdést, tekintettel arra, hogy láthatóan megsérült, bár szintén láthatóan nem először. Az már meg sem lepett, hogy itt akar megvendégelni, szóval csak valami erőset kértem. Ha esetleg egy ihatatlan űrlöttyöt szolgál fel a jövőből, a sebére az is megfelel, és igazából nekem is mindegy volt már.

 

– Oké... értem a hogyant... vagyis nem, de nem hiszem, hogy megérthetem annál jobban, mint amit láttam. Abban sem vagyok biztos, hogy meg kell értenem. Értem a miértet is, az sem bonyolult. Értek én mindent...

 

Igazából tényleg értettem, megvolt az indíték, az ok, a cél, az eszköz, vagyis esetünkben eszközök, csak éppenséggel egy dolgot nem tudtam.

 

– Most mit fogunk csinálni?


Szerkesztve Mofi által: 08 augusztus 2019 - 12:20

  • 1

#90 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 14 augusztus 2019 - 22:37

A Logrusz Escher-féle skicceket felidéző geometriája sikamlósan kerülte ki a megragadására irányuló összes kísérletet. Szálem megkínzott elméje egyszerűen nem volt hajlandó koncentrálni, és metafizikailag vett csápjai ernyedten, fájdalmasan rándultak csak meg, csonkán gomolyogva a megerőltetés nyomán. Ilyen cibálásnak ritkán tette ki a testébe ivódott Káosz Jelét, de egy kiadós pihenés nélkül semmiképpen nem fogja tudni használni. Se étel, se ital, se ruha nem csalható el addig a környező árnyakból. Még egy sör sem.

Márpedig jól esett volna nekik legalább egy kabát - ő és Albira egy hűvös rengetegben, a telihold fénye alatt ki voltak téve a szemerkélő esőnek. Az erdő éjjeli lakói az tücsökzajon túl csendesen, sejtelmesen motoztak. Valahol a fák között fény pislákolt.
 

* * * * *


Nem úgy tűnt, hogy bárki bármit is ellenőriz a közelben. Az álmos, forró este a végtelenbe nyúlt, ahogy az izzóvörös nagyobbik napkorongot kettészelte a horizont, és az idilli kis szőlőhegy lakói lassan befejezték a munkát. Egy-két helyi szintén a fogadó felé vette az irányt, minden bizonnyal egy jól végzett napi munkát megünneplendő.

Az épület homokkő teraszát szedett-vedett, egykor színes, mostanra inkább málladozó bútorzat töltötte be, teljesen rendezetlenül. Az vászon napfogó alatt búgó ventilátor enyhítette a hőséget, a sarokban kis képernyős tévén adtak valami gyephokinak kinéző sportközvetítést. Egy-két helyi meredten figyelte a képernyőt, félszavas megjegyzéseket ejtve, előttük az asztalon kancsó sör és tányérnyi gyümölcs. Murgal idétlenül öltözött, szétizzadt formájára csak egy-két pillantást vetettek. Az épület pulton keresztül a teraszra nyitott részében agyagedények és villamos főzőlapok között ügyködött szorgosan Hészet néne. Ránézésre ember volt, hatvanon már jócskán túltaposhatott, de jól tartotta magát, és szakavatott mozdulattal fordított meg egy darab húst a fémlapon, mielőtt a madár-lányhoz és a gnollhoz fordult.
- Thiti, milyen állatot szedtél megint össze a sivatagból? Megint nekem kell megetetnem, ugye? - kérdezte Murgal láttán, inkább csipkelődve mint szemrehányóan.
- El is küldhetsz, és akkor Harsiesis kocsmájába viszem!
- Na, mondjad te lány, mi kell?
- Azt mondja keres valakit! - Thiti szélesen gesztikulált, miközben kiszolgálta magát a pultra készített csemegékből - Meg le akar mosdani.


  • 1

panic


#91 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 130 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 20 augusztus 2019 - 14:41

Letekertem rögtönzött fejkendőmet - úgy hallottam, hogy így volt az illendő. Legalábbis ott, ahonnan én jövök. Őszintén szólva a hasonló jelenetek nálunk sem voltam szokatlanok, csak általában nincs ennyi... természetes fény.

- Jó napot... Nem akarok sok bonyodalmat okozni. - mondtam, miközben elővettem a legbájosabb mosolyom. Próbáltam nem mutatni a fogaimat közben.

- A nevem Murgal és ahogy Thiti említette, keresek valakit. Illetve jó esetben kettő valakit.

Adtam egy gyors leírást elveszett társaimról; még a neveiket is megemlítettem, bár sejtettem, hogy nem igaziakat adtak meg. Bár ki tudja.

 

A kislány utolsó kommentjére csak nevettem egy kicsit és a fejemet vakartam. Csak reménykedni tudtam, hogy a ventillátor nem a többi vendég felé fúj.


  • 1

#92 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 235 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 21 augusztus 2019 - 22:22

Szálem csak most kezdte el érezni a sebéből, harcából és pánikszerű rohanásából származó fáradtságot. Míg menőnek akart kinézni, amint egy kis terülj-terülj asztalkát csinál Albirának, egy csalódott sóhajtással feladja az árnyakban való keresést majd a halántékát kezdi el dörzsölni. 

 

- Oké, ezt nem kellett volna próbálnom. Kicsit kimerültem, tehát egy rövidke pihenőre lesz szükség ezen a helyen.

 

Kis fókuszálás és önsajnálat után ismét Albirára nézett.

 

- Valami seggfej Prizmanita elől aki politikai játékokat játszik úrnője kapuja előtt, és azt hiszi, hogy nem veszem észre. A hogyant majd meg fogod érteni, vagy legalábbis érezni;  segítek. Elhoztalak, hogy ne csak egy báb legyél egy játékban. Hatalmat kaptál szabadságra. Pazarlás lenne ismeretlen lúzerek miatt feláldozni ezt életeddel együtt. 

 

A félsakál kezdett elveszni ismét a fáradt dühében az ismeretlen ellen, próbált nem arra gondolni, hogy követhető-e, és hogy akarják -e követni ezek után. Lenyugodva, ismét barátságos, biztató hangon szólalt meg.

 

- Azt, hogy mit fogunk? Keresünk egy szép és védett helyet, lepihenünk amíg ismét tudok mozgatni minket.... Izé, mond, félsz a pókoktól?


  • 1

#93 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 24 Hozzászólás:

Elküldve: 22 augusztus 2019 - 06:33

Igyekeztem megértően rápislantani, bár kíváncsi voltam arra, hogy mi az, amivel próbálkozott, nem akartam, hogy a kudarc csalódottságot váltson ki belőle, hiszen ő volt az, aki tudta, vagy tudni vélte, hogy mi történik, tehát tartani kellett benne a lelket ahhoz, hogy magamban is tartani tudjam. Lassan bólogattam a szavaira. Valahogy nem is vártam többet, mint a majd megérted szöveget, de be kellett látnom, igaza volt. A hatalmat, amit emlegetett egyáltalán nem éreztem magamban, legalább is jelen helyzetünkben biztosan nem, de a történtek arra engedtek következtetni, hogy hasonló mutatványokra lehetek képes én is, mint amiket tőle láttam, csak éppen meg kellene tanulnom használni az... erőt, vagy mit. A kezemre pillantottam, és eleresztettem egy idióta mosolyt, amikor a különböző képregény hősök villantak az agyamba, majd felkapván a fejemet a fura kérdésre, értetlenül hunyorítottam rá.

 

– Ör méter magasak és meg akarnak enni? Akkor igen.

 

Nem nagyon csodálkoztam volna már semmin, és igazából a mai események után nem volt akkora baromság amit kérdeztem, de mégis a tudatlanságból adódó kényelmetlenség érzésének hatására félre vontam a tekintetem, és amíg válaszolt, egyfajta jelzés értékkel a pislákoló fényt vizslattam. Biztos voltam benne, hogy ő is észrevette, de ha nem, legalább látja egy kis hasznomat.


  • 1

#94 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 235 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 22 augusztus 2019 - 07:24

A válasz amit kapott nem egy "fúj, fúj, minden pókot utálok" válasz volt ami a legjobb amit remélhetett. Albira tekintetét követve ő is észrevette a pislákoló fényt ami lehet bonyolította a helyzetet. Nincsenek még olyan távol a Sablontól hogy eredeti alakja természetes legyen, de szüksége volt egy kis időre pók testére hogy gyorsabban gyógyuljon. Legrosszabb esetben vissza változik kis idő múlva, ha képes lesz rá.

- Az jó, nem leszek öt méter és már nem eszek értelmes lényeket. Alakváltó vagyok bizonyos mértékig és csak szükségem van visszaalakulni egészségem miatt. Csak... Ne sikíts kérlek. Utána kikémleljük a fényt.

Kicsit félrevonult, hogy ne kelljen közelről néznie Albirának a groteszk folyamatot. Teste ilyen kínzott állapotban sokkal könnyebben változik vissza. Ruháit levetkőzve, némi ropogás kíséretében elkezdett pókosodni. Teste mint egy befektet rugó ami végre kiengedheti magát, hamar megkapta a narancs-fekete foltos testét amiben kicsivel Albira felé tornyosult.
  • 1

#95 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 24 Hozzászólás:

Elküldve: 22 augusztus 2019 - 07:37

Nem sejtettem, hogy önmagáról beszél, amikor feltette a kérdést, ám amint kiderült, szinte a fejemhez kaptam, hogy ez nem esett le. Azon csak kissé csodálkoztam, hogy a vonaton csupa állattal kellett megosztanom a társaságomat, ám talán pont emiatt, el sem gondolkodtam azon, hogy még egy lépést tenni kellene. Miért is lenne az összes idegen lény a Földön található állatok alakjában? Persze lehet, hogy minden onnan indult, vagy hozzánk érkezett, vagy... megráztam a fejem. Végül is a pók is csak egy állat. Nyilvánvalóan kevésbé barátságos mint egy emlős, de ha csak nem lesz túlságosan groteszk, akkor nem lehet rosszabb, mint amit eddig láttam. És legalább értelmesnek tekint, mint kiderült. Mindezen gondolatok ellenére azért én is egy picit hátrébb húzódtam, és nem tudván, hogy ez a folyamat mennyire intim a számukra, sőt, azt sem, hogy a ruhát önmaga vagy inkább a többiek miatt hordta-e, inkább jobbnak véltem elfordulni. Egy kérdést azonban fel kellett tennem, de igyekeztem megvárni amíg végez, jelentsen ez bármit is.

 

– Izé... én is tudok ilyet? Vagy... mitől vagyok én különleges? Nekem milyen szuper erőm van?


  • 1

#96 Fálen

Fálen

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 235 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 22 augusztus 2019 - 11:55

A növények halk suhogása alig jelezte amint a nyolc vékony lábával visszalépett, kezében ruháit fogva. Egy macskás nyújtózkodás után rávigyorított Albirára.

- Szólíhatsz Szálemnek ebben az alakban. Ne aggódj te nem tudsz alakváltani, az egy külön művészet.

Hangjából a torzság ellenére némi büszkeség hallatszott.

- Te is utazni tudsz árnyak között, arra majd később rátérünk. Előtte nézzük meg mit rejt a fény.

Jelentette ki, majd elindult csöndesen az említett irányba.
  • 1

#97 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 18 szeptember 2019 - 22:00

A nő, akit Thiti Hészetnek nevezett, figyelmesen hallgatta végig Murgal leírását, majd eltöprengett egy pillanatra, amiben egyik vendégének kiszolgálása sem szakította meg.
- Nem vall Szebtire, hogy köszönés nélkül menjen el mellettem, de körbekérdezek a kedvedért - mondta végül, majd a lányhoz fordult, aki épp egy fügét próbált keresztbeállítani a torkában, több-kevesebb sikerrel - Eredj, tölts meg egy dézsát az új barátodnak, addig ellátom az éhségét.

Thiti fulladozva, de élénken vetette át magát az épület mögé vezető lépcső melletti korláton, Murgal előtt újabb húsdarab került sisteregve a fémlapokra, Hészet néni pedig az egyik pult melletti billegős bárszékre intett lapos végű konyhaeszközével. Nem sok idő kellett, hogy egy tányér gőzölgő étel, és egy korsó hideg mézsör kerüljön a gnoll elé. A televízióban valaki pontot szerezhetett, a vendégek hangos mormogása alapján. Villanymotor röffent be az udvarban, amit vízcsobogás kísért egy másodperccel később.
- Szebti "barátai" ritkán keresik jó hírekkel. Mi az, amit mondanod kell neki, amiért a város legszélére, csapzottan, rosszul öltözve, zavartan vándoroltál?



* * * * *


Az út a fény forrásához sokkal hosszabbnak tűnt, mint ami valójában volt - a holdfényben nem volt egyszerű a sűrű, járatlan bozótoson keresztülverekedni, és mindketten felkarcolva, megtépve érkeztek a kis tisztásra, amit a faház ablakából kiszűrődő fény töltött meg meleg, táncoló világossággal. Maga a ház nem nézett ki úgy, mint amit egész évben használnak, inkább egy kis menedék lehetett a világ zajától és az időjárástól, mint permanens otthon. Odabentről csörömpölés, neszelés hallatszott ki - valaki otthon volt.


  • 1

panic


#98 Cerbie

Cerbie

    Advanced Member

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 130 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 23 szeptember 2019 - 13:01

Csak így nézek ki.

 

Ezt akartam neki válaszolni. De amikor volt egy pillanatom, hogy megszakítsam a csámcsogásom (nem tehetek róla, ilyenek a fogaim), a következőt mondtam:

- Őszintén? Kérdéseim vannak hozzá. Nem is tudom, hol fogom kezdeni... - mondtam, majd nagyot nyeltem.

- Nagyon finom a hús, köszönöm. Mivel is tartozom? - kérdeztem, ahogy elővettem hitel-chipemet, közben körül néztem, hogy hol lehetett hozzá a gép.


  • 1

#99 Mofi

Mofi

    Member

  • Members
  • PipaPipa
  • 24 Hozzászólás:

Elküldve: 23 szeptember 2019 - 13:23

Kérdését hallva elgondolkodtam azon, hogy valójában min is aggódtam, és mi lenne az aggasztóbb, ha tudnék alakváltani, vagy ha nem. Mivel azonban kiderült, hogy nem tudok, így ezek után nem ez a kérdés foglalkoztatott, hanem az ebből adódó következő, egyszerűbbnek tűnő témakör.

 

– Honnan tudod, hogy én nem tudok? Honnan tudták ők, hogy utazni viszont igen? Mi alapján lettünk kiválogatva? És...

 

Kicsit elhallgattam, mert a bőrömet karcoló tüskék kezdtek zavaróvá válni. Furcsa módon először örültem neki, hiszen azután a kín után, amit a labirintusban éltem át, valahol azt hittem, hogy már semmi nem jöhet, de megnyugodva vettem tudomásul, hogy még mindig érződik és fáj is, akár csak egy ilyen bozótoson való keresztülhaladás is. Akkor vajon mi változott? A felismerés után viszont igazán abbamaradhatott volna, így beszéd helyett igyekeztem inkább kievickélni, vagy legalább a hatalmas pók nyomában maradni, ahol könnyebb volt a haladás. Az épülethez közel érve lejjebb vettem a hangomat még annál is, mint amit az éj sötétje miatt használtam. Valahogy a sötét, vagy az, hogy ketten voltunk csak, arra ösztönzött, hogy eleve ne hangoskodjak.

 

– Tudok utazni magamtól is? Amit mondtál a balesetekről... hogyan lehet ezt gyakorolni?

 

Mivel pedig ezzel a kérdéssel, ha feleslegesen is, de egyértelművé tettem, hogy még mindig ő az, aki itthon van (jelentsen az bármit is, hiszen ő hozott ide), az ő reszortja a bekopogás, az ajtó betörése, a bent lévők másik világba küldése, lekenyerezése, lemészárlása, vagy éppen ami a helyi szokásoknak megfelelő a vendég és a vendéglátója között.


  • 1

#100 Miststalker

Miststalker

    Maximális Teljesítmény

  • Trusted Members
  • PipaPipaPipa
  • 238 Hozzászólás:
  • LocationBudapest

Elküldve: 26 szeptember 2019 - 09:20

A nő hosszasan, kissé túlságosan is hosszasan vizslatta Murgal csámcsogó arcát, mintha az idegen idomokról próbálta volna leolvasni valódi szándékát. Egy kínos pillanat után vagy feladta, vagy megtalálta amit keresett, mert elmosolyodott, és vállat vont.

- Szebti szeret úgy tenni, mint aki többet tud mint amit elmond. Nem rátartiságból, ez egy ilyen családi sport náluk, és a nagy kakaskodásban elfelejtik, hogy másnak is van sütnivalója - Hészet megbökte homlokát, majd a pult alól számlatömböt húzott elő - Hah! Én azt mondom találd meg a válaszaidat magad. Tizenkét szkarabot kérek.

 

A hiéna mancsa a jól megszokott fizetőeszköz helyett valami mást tapintott ki: egy marék színes műanyagérme, különféle színekben, áttetsző anyagukban bonyolult, csillogó mintával, mind egy zsinegre felfűzve a közepükbe öntött lyuk segítségével. Akárhogy is került oda, a célnak megfelelőnek bizonyult.

 

- Kész a pancsi! - hallatszott a hátsó udvarból, pillanatokkal miután abbamaradt a pumpa zúgása.


  • 0

panic



0 felhasználó olvassa ezt a témát.

0 felhasználó, 0 vendég, 0 anonim felhasználó